A zöldtetők alkalmazásának kialakulása egészen az ókorig nyúlik vissza, az első ilyen jellegű alkotás a babiloni függőkert, melyet vélhetően II. Nabu-kudurri-uszur (ismertebb nevén Nabukodonozor) építtetett a Kr.e. VI. században. A történelem folyamán a civilizációk természet-kultúra fokának talán legjobb mérőeszköze a zöldtető-építések mennyisége és milyensége. Az ilyen jellegű kerteket az ember egészen a 20. századig szinte kivétel nélkül reprezentatív célból építette, mellyel kifejezhette gazdagságát és a kultúra iránti elkötelezettségét. A modernkor építőanyagai, a vízszigetelő rendszerek és a széles fesztávolságú szerkezeti tartóelemek elterjedése szélesebb körben is elérhetővé tette a zöldtető-alkalmazás elterjedését.
A zöldtető komplex, szerves egység, melynek legfelső rétege növényzettel beültetett. A vegetáció összefüggő architektúrát képez az alatta lévő csapadékvíz ellen szigetelt zárófödémmel, a tetőszigeteléssel és a teljes épületszerkezettel.
A hibátlanul működő zöldtető egy olyan összetett rendszer, mely tervezéséhez és kivitelezéséhez számos szakma közös tudására van szükség, hiszen sokrétű funkciónak kell megfelelnie. A csapatmunka résztvevője többek között az építész, a szigetelő szakember, az épületfizikus, épületgépész, tájépítész és a kertészmérnök.
ÉLET az épületek felett
Mára a zöldtető nem csupán presztízskérdés, a városok zsugorodó zöldfelületei megkívánják, hogy a parkokat új helyekre költöztessük, az épületek kihasználatlan felületei pedig kiválóan alkalmassá váltak erre a célra. A beruházás költsége természetesen általában többszöröse a hagyományos parkosításnak, mert a beton szerkezet fölé speciális rétegrendet kell kialakítani, illetve az anyagmozgatás is jóval bonyolultabb a magasságok és az épület teherbírásának következtében.
Az új parkosított élettér létrehozásán kívül a zöldtető-beruházásnak építőmérnöki szempontból is van jelentősége, a tetőn kialakított zöld felületnek komoly hőszigetelő funkciója van, valamint a csapadékvíz elvezetésében és megkötésében is kiválóan hasznosítható.
A zöldtető építészek számára ismert előnye továbbá, hogy beszámítható a zöldfelületbe.
Amennyiben alkalmas tető van a házán vagy építkezés előtt áll, ne habozzon használni ezt az évezredek óta ismert környezetbarát és esztétikus megoldást!
A zöldtetők tipusai
Kertészeti szempontból kétféle zöldtetőtípust különböztetünk meg. Az extenzív és intenzív zöldtető alapvető funkcióját tekintve tér el egymástól. Míg az intenzív zöldtetőknél a kertet a használati igényhez formáljuk, az extenzívnél a helyi ökológiai adottságok figyelembevételével alakítjuk ki a növényzetet.
Intenzív zöldtető
Kihasználás szempontjából az intenzív zöldtetők előnyt élveznek. Ezeken a tetőkön akár fák, gyepes területek is előfordulnak, társasházak esetében kert hiányában itt valósulhatnak meg a pihenő-, játszó- és egyéb zöld felületek. Az intenzív tető kialakításakor minimálisan 25-200 cm un. intenzív közeg réteggel számolunk, melyet a tetőszerkezet teherbíró képessége és az ebből következő növényhasználat határoz meg. 25-30 centiméteres közegvastagság esetén még csak gyeppel és kis talaj- és vízigényű cserjékkel tervezhetünk, de két méter és afeletti réteg esetén már közepes koronájú lombos fák is kiültethetőek. A kertészeti réteg vastagságának csak a statikai terhelhetőség szab határt.
Az intenzív kertet csak csekély lejtésszögű tetőszerkezetre lehet építeni, a bekerülési- és a karbantartási költségek és igények megfelelnek egy hagyományos zöldfelület költségének. A terület vízellátását feltétlen automata szabályzású öntözőrendszerre bízzuk.
Jellegzetes elemei a gyepes napozó felületek, pihenőkertek, kertitavak, gyerekjátszók, fásszárúak, illetve kisebb fák, nagyméretű virágedények, de akár konyhakertek is.
Az intenzív tetőkertek teljes értékű zöldfelületek és legalább olyan sokoldalúak mint egy klasszikus kert, így rendszeres ápolást és öntözést, tápanyag-utánpótlást, és gyomtalanítást igényelnek. Ebből kifolyólag az építési és karbantartási költsége az intenzív zöldtetőnek a magasabb.
Extenzív zöldtető
Az extenzív használat merőben eltér a leírtaktól, ezeknek a felületeknek kizárólag látvány szerepük van. A felhordott extenzív közeg vastagsága általában 5-10 cm, ebből adódóan csak szélsőséges viszonyokat is jól tűrő növényfajokat választunk, ilyenek a pozsgások más néven szukkulensek pl. kövirózsa- és varjúháj (Sedum) fajok. Ennél a felhasználási módnál a tető lejtési szöge akár 30 százalékos is lehet, és mind a bekerülési-, mind a fenntartási költség mérsékelt.
Az extenzív zöldtető a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas, viszont ellátja minden olyan funkcióját a tetőkertnek, amiért érdemes alkalmazni őket: kiváló hőszigetelő, visszatartja a leeső csapadékot, üde mikroklímát és valódi életteret teremt a tetőn, illetve nem utolsó sorban gyönyörködtet.